[Arma III]

Na miközbe üveges tekintettel néztem az altV discord bejelentések csatornáját, csináltam még párat.

[Arma III]

Kb. egy órája elhatároztam, hogy csinálok valami naonkomoly arma artwork cuccot, mert láttam valami hasonló videót... Na de a lényeg, hogy ez lett belőle:

[Isaac J Patton]

@Gergő Bővítve.

[Pár új anim behozatala.]

Lehetne bővíteni a sima "egyhelyben állós" animokat is. Pl jöhetne valami olyasmi, hogy a kezeid zsebre rakod, meg hasonlók. 

[Arma III]

[Airsoft sarok]

Egyetlen csicska fiam

Kicsit ronda, meg budget cucc, de teszi a dolgát. 

[Isaac J Patton]

[Isaac J Patton]

Name: Isaac Jonathan Patton Date of birth: 1993. 06. 15. (Age: 28) Place of birth: Austin, Texas Height: 184cm Weight: 96kg

 

Spoiler

Jelleme:

 - Introvertált

 - Szűkszavú

 - Makacs

 - Nehezen motiválható

 - Megfontolt

 - Realista

 - Körültekintő

Rendellenességei:

 - Rövidlátás

 - Enyhe ADHD

 

A múltja:

I. Fejezet: Texas

 Isaac egy teljesen átlagos amerikai családhoz született egyke gyerekként. Apja villanyszerelő, anyja pedig ápolónő volt. A szülei kapcsolata teljesen rendben volt, és őt is gondosan nevelték fel. Apja, a helyiekhez hasonlóan több lőfegyvert is birtokolt. Fanatikussága miatt nem bírta megállni, hogy ne tanítsa meg fiának az általános fegyverhasználatot már tizenéves korában, így fel-alá rángatta Isaac-et a helyi lőterek közt is afféle apa-fia programként. Az amerikai (pontosabban texasi) szokásoknak köszönhetően Isaac apja bármelyik sarokról tudott keríteni olyan lőfegyvereket, amikre máshol engedélyt sem adnának. A lehetőségből adódóan bőszen nyomtak mindenféle gépkarabélyt, puskát, pisztolyt Isaac kezébe, mert hát fiú gyerek, az biztos ezt szereti.

 Amennyire az apja élvezte az együtt töltött időt fiával, Isaac-re nem ragadt rá sok a fegyvermániából. Már fiatalon is visszahúzódóbb típus volt, amit a két szülő arra fogott, hogy biztos rendkívül intelligens. Barátai főleg az iskolájából voltak, ahol nem volt magányos. Általában nem talált magának társaságot, hanem a társaság találta meg őt. Isaac-nek mindig kihívás volt a beszélgetések kezdeményezése, szóval csak a szerencséjén múlt, hogy hova keveredik és milyen barátokat szerez. Zaklatva sosem volt mások által, legfeljebb ignorálva. Sosem volt kövér, vagy túl sovány. Komolyabb betegsége, hátrányossága sem volt látszólag, a látását leszámítva. Egészséges gyereknek könyvelte el az anyja, és sikeres jövőt képzelt neki. Az ifjú Patton sosem állt rosszul a tanulmányaival, de szülei meglepetésére mégsem akart továbbtanulni. Ebből adódóan romlott is a kapcsolata a családdal, de kitartóan ragaszkodott a döntéséhez, és inkább semmirekellő munkákból tartotta el magát.

II. Fejezet: Az utcákon

 Tizenkilenc évesen költözött el otthonról Isaac. Egy olcsó albérletben húzta meg magát, és sokat dolgozott a kevés pénzéért, amivel nem is bánt jól. Különösen makacs kölyök volt, így akár száraz kenyeren is elélt volna, csak neki legyen igaza és ne a szüleinek. Végül az önfejűsége miatt pazarolta el a legfontosabb éveit.

 Voltak esték, amikor a helyi nightclub-ban volt kidobó, és olyanok is amikor a parkolóban tákolt nagysátor alatt verték egymást a hasonló sorsú arcokkal, egy kétszáz dolláros tétért. Isaac szabadidejében küzdősportot gyakorolt, hogy ebből is kifacsarhasson egy kis extra aprót. Austin-ban rengeteg házi MMA versenyt tartottak, amikre előszeretettel neveztek a szegényebb réteg tagjai. Isaac termetes alak volt már akkor is, így elegendő edzéssel könnyedén tudott ringbe szállni a legtöbb jelentkező ellen. Persze sokszor távozott csúnya sérülésekkel is, amiknek az ellátására akár a teljes nyereménye is elment. A pénze amúgy is hamar elszállt cigire, nőkre, meg persze a lakbérre, így nem haladt semerre az életben. Napjai főleg nehezen, és monoton módon teltek el. Rossz társaságok között mozgott és sok hülyeségbe is keveredett emiatt. Bűnöző sosem volt, még drogfüggő sem, de sok olyan dolgot tett, amire nem volt büszke később. Tipikus utcai tróger lett, akit a rossz barátai manipuláltak. Gyakran rongáltak, graffitiztek, és mentek be olyan helyekre, ahova nem kellett volna. Volt rá példa, hogy beszöktek a helyi roncstelepre és autóalkatrészeket loptak, amiket végül csak eldobáltak máshol. A pillanatnyi unaloműzés került előtérbe, és szinte csak a jelenben gondolkozott Isaac. Így telt el a gyerekkora, a fiatalsága, és így valósult meg az önálló élet amire ennyire vágyott. Az önpusztító életmódja ellen csak pár év után határozta el, hogy valóban tesz is valamit.

III. Fejezet: Los Santos

 Isaac a szüleivel már rég nem beszélt, csak néha egy-egy boríték pénzt kapott tőlük postán. 2019 volt az első olyan év amikor ezt az összeget nem verte el azonnal piára vagy dohányra. Nekiállt a jövőjére koncentrálni, így a pénzét is gyűjteni kezdte. Egyre kevesebbet cigizett, közben egyre több megtakarítása lett. Az év végére már elhagyta az akkori albérletét is, és egy teljes hétig tartó agyalás után meglépte élete egyik legfontosabb lépését: elutazott San Andreas államba.

 Ahogy Los Santosban letette a lábait, egyből nekiállt munkát keresni, bár fix állást sosem talált magának. Alkalmi melókat vállalt, de abból annyit, amennyit csak bírt. Gyakran futárkodott, illetve sok építkezésen segített be például. Pár hónapig teljes gőzzel és lelkesedéssel dolgozott, aztán ez mégis lelassult a régi szintre. Tiszta cél nem volt a szemei előtt soha. A cigit még mindig nem sikerült letennie, rendes munkát nem szerzett még, és saját otthona sem volt. A motivációja az idővel arányosan csökkent. Talán túl kényelmesen élt a pénzéből, és emiatt lustult el. Nagyon távoli célokat tűzött ki csak, amiket aztán inkább hanyagolt. Az utolsó nagyobb befektetése egy motor volt, de miután ezt is elintézte magának végleg befejezte a pörgést és elkezdett sodródni az árral, mint egyszerűbb, komfortosabb opció. 

 Összességében jól hatott Patton-ra az új környék. Másfél év, és több próbálkozás után sikerült valamennyire tartósan leszoknia a dohányzásról, és egész jó pénzeket is összekeresett önmagához képest. Sikerült egy stabil megélhetést elérnie, de cserébe üressé váltak a mindennapjai, és a nikotinhiány is erősen megviselte őt. Szokatlanul nyugtalannak vélte magát néha, amit végül elvonási tünetként könyvelt el, és sosem vizsgáltatott ki. A kontaktlencséket is végleg mellőzte, mert egyre zavaróbbá váltak azok számára. Lényegében csak nyűglődés és unalom lett az élete. Végül mégis bevallotta magának, hogy talán a szüleinek volt igaza.

[[Elbeszélés] RP: Out of fuel]

Valahogy szerintem is elsodródott a frakció értelme egy olyan irányba, hogy vagy illegális banda, mob, maffia akármi, vagy rendőrség, mentők stb. és semmi köztes állapot. Ez a biznisz rendszer valamennyire tudja pótolni a dolgot, de egy "civil frakció" nem csak ilyesmiről szól. Azt látom hiányoznak pl az IC civil közösségek. Itt olyanokra gondolok mint amilyen kezdeményezés volt pl az ULSA. Az már más kérdés, hogy valaki nem olyan karaktert játszana, de erre meg határ a csillagos ég, hogy mi mást talál ki az ember.

Az új játékosokat meg egyszerűen nem igazán lehet meggyőzni a civil RPre, mert nekik unalmas, és szintén csak ennek a "jófiú rosszfiú" RPnek a reményében kezdik el az egészet. És nyilván, így unalmas is, hogy nincs kielégítve ami kell hozzá. Marad a kondinál lépcsőn ülés.

Egyébként meg ha a kondinál tartunk, jót tennének valamiféle közterek, vagy csomópontok, ahová tényleg ki lehet ülni is nem kéne fél órát várni, hogy megjelenjen valaki. Oké, van rengeteg tér, stb. de az ilyen helyek magukban üresek maradnak, ha nincs az ember szájába rágva, hogy "hé, itt van a sok ember". Plusz térkép jelölés nélkül aki nem ismeri a pályát amúgy sem találja meg soha ezeket. 

És akkor még ráadás amúgy az is, hogy hatalmas ez a játéktér, még akár 4szer ennyi játékosra is. Egyszerűen túl nagy a teljes map, és eltűnik az a 200 játékos, mintha nem is lett volna. 

Arra a témára, hogy valaki visszautasító IC  nem nagyon tudok mit mondani, max ha teljesen ignorál valaki, és egy sort se reagál rád, akkor mondanám hogy ja az ő hibája, de amúgy ez ilyen. ¯\_(ツ)_/¯

[Arma III]

[Arma III]

Idézet Zunbain felhasználótól.

Csatlakozom az előttem szólókhoz. Pár órával porosodik az inventoryban, mert egyedül unalmas.

Még a végén átmegy unit hírdetősdibe ez a topic . Amúgy ha valaki közösséget keres a játékhoz, pü-be tudok ajánlgatni 1-2t

[Arma III]

Idézet Hellcat felhasználótól.

Kemény 6,6 órám van a játékba, amúgy nem annyira rossz szerintem. Csak egyedül unalmas eléggé. 

Hát ja, erősen társaság igényes a dolog

[Arma III]

[Arma III]

Nem adok rá nagy reményeket, de hátha valaki innen ismeri ezt a csodát. Amúgy jöhet ide minden ami Arma.

[Kosárlabda és Foci]

Nem azt mondom, hogy egy pótolhatatlan dologról van szó, mert script nélkül is simán lehet pl egy jó kosarazást RPzni, viszont azért mégsem ártana

[Conqueror's Blade]

Az első season óta belevertem már vagy 400 órát, mire elegem lett abból hogy megeszi a gépet. Voltam komolyabb klánban, szóval elmondhatom hogy a közösség zseniális (igen, a magyar is.) ráadásul igenis van benne komolyabb stratégiázós rész is, szintén a klánokhoz kötve, ez a Territory War (heti kétszer van, és a klánok/szövetségek városokat falukat és erődöket foglalhatnak el egymástól a nagy mapon, +megvédik a sajátjukat). Nagyon fasza játék tud lenni, ha beleveti magát az ember rendesen, de kell hozzá egy szolid gép is. És igen, nagyon farmolós tud lenni, de ez ilyen. Ismertem olyan tagot aki lvl2000 fölött volt, bár 100 fölött már nem igazán számít a szintkülönbség.