Ugrás a tartalomhoz

Tonythevato

Játékos
  • Hozzászólások

    172
  • Csatlakozott

  • Utoljára aktív

  • Nyert napok száma

    4

Posztok, írta Tonythevato

  1. allhuz9Vc13gM9r1S338pCcAUMlSY3WM8Qhjs5mMghQo5T6-IRFBF6SB_J9uFULsBPN-DZ0dzNeAXYa2xGZ8gQcbgbSfeSf5RYGoayJLQtfMamnZV3gozdpGn7cZyEAeRdYXpniJ

    Túlélni? Élni?

    -nJwAAv1fDMspkoah99OP_FrZl0VsXLjdH9gRu_M_FxRKWwqmRmEyhp8Q-jd6DeadO8gvYrKQVqpoiT_Iw23BVKouUIrgnZGx551N5pcpKvsqVaEsC0DfZQhBWntHBzVLh_BLGtP

    Nyűzsgő élet Los santos utcáin (Fotó: Internet)

     

         Túlélni már nem nehéz. Az ember beleszületik a civilizációba, ami automatikusan felkarolja és szervesen beépíti magába. Vannak ugyan szélsőséges esetek, mikor az ember az utcára kerül, de korunkban még ott sem lehetetlen túlélni. Maradjunk mégis az átlagos emberek életénél.

     

         Felépítettünk egy olyan társadalmat, ami képes megtartani a hálójában szinte minden embert. Olyan intézményeket hoztunk létre, amik megkönnyítik a tömegek életét. A rendszerünk igyekszik minden embernek biztosítani azt a minimumot, ami a túléléshez kell. Hierarchiákat hoztunk létre, iparosítottunk szinte mindent, így közösen tartjuk el magunkat. A túlélés egyetlen feltétele csak a pénz maradt, de a segélyrendszereknek hála ez sem túl nagy akadály. Úgy tűnhet, hogy az élet könnyű lett, és nem csak úgy tűnik, mert az is. De mégis egyre több öngyilkosság történik. Azt hinnénk, hogy az élet minősége arányokban egyezik az emberek élni akarásával, de ez nincs így. 

     

         Nehezebb volt túlélni, mikor az ember magának kellett megkeresse a nyersanyagokat: mikor a saját kezeivel dolgozta a földet - szántotta, vetette és aratta -, hogy legyen mit enni; mikor fát kellett gyűjteni télére -  egyenesen az erdőből, a természettől elvenni azt, amire szükség van a túlélés érdekében;  mikor az állattartás kulcsfontosságú volt. És ezt mind egyedül, vagyis a családjával együtt kellett csinálnia. Érezhette, hogy tesz valamit a túlélésért és ez fűtötte az életkedvét. Még ideje sem volt gondolkodni azon a dolgokon, amik ma öngyilkosságra kényszerítenek annyi embert. Túlságosan lefoglalta a túlélés.

     

         Az iparosításnak hála már nem kell ennyi feladatot ellátni ahhoz, hogy túléljünk. Elég bemenni a gyárba/irodába, ledolgozni nyolc órát és elkölteni a fizetést egy szupermarketben. Ez szinte minden, ami annak az illúzióját keltheti, hogy teszünk valamit a túlélésért. De ez még csak illúziónak is kevés és így az élet könnyűsége elviselhetetlenné válik. Persze senki sem kiáltja az öngyilkosság előtti pillanatokban azt, hogy “az élet túl könnyű!”, pedig kiálthatná. Vagy kiálthatna azokért az ösztönökért amik táplálták benne az életkedvet, amiket elnyomott a jóléti társadalom, amik nem férnek el az ember életében, mert kiszorítja őket a sok-sok luxuscikk. A depresszió könnyen úrrá lesz azon, aki értelmetlennek érzi az életét, mert nem a világért, de még csak saját magáért sem tehet semmit, mert mindene megvan. Olyan ez, mint mikor egy videójátékban eléred a legnagyobb szintet és már nincs mit csinálj. Nem akarsz tovább játszani, ha nincsenek kihívások.

     

         Ez természetesen tudat alatt működik. Ismétlem magam, az öngyilkosság előtti pillanatokban senki sem kiáltja azt, hogy “az élet túl könnyű”, mert nem konkrétan ez indokolja azt, amit csinál. Ez csak kiváltja az indokot. 

     

         F.M. Dosztojevszkij A Karamazov Testvérek című könyvében elmesél egy szomorú szerelmi történetet, amiben egy lány a szerelmi csalódását követően az éjszaka közepén kirohan a szirtekre, ahol a helyzet drámaisága és romanticizmusa elcsábítja őt és leveti magát a vízbe. Öngyilkos lesz. Az író szerint az öngyilkosság szóba sem jöhetett volna, ha a lány nem lesz a dráma rabja. Nem a saját fájdalma kényszerítette a halálba, hanem a súlytalan élete, amiben a dráma volt az egyetlen, ami még színesíteni tudta azt.

     

    _ztbJScIxXSoigegCPGtPTbqNNmmPlqM5xI-VTj8Y62qphozLttjn0wPqEIX9kb4y_s8bdGjWXNs6mklI7AjPPZZ-aaZDYn2eOxQpT4drnsyBGC2HHTF3yknlO9usA5wO9_3C4fx

    El Gordo világítótorony (Fotó: Internet)

     

         Ugyanez a dolog történik társadalmi szinten. Mivel még a saját életünkért sem kell keményen megdolgozni, az értéktelennek tűnhet - hisz a kapitalizmus is ezt tanítja, már mindenki tudja, hogy az olcsó húsnak híg a leve. Ez a jelenség belül dolgozik az emberben, akkor is, ha nem veszi észre. Tudat alatt kezdi el az ember keresni a saját élete fontosságát, próbál drámai szálakat bevezetni, próbál szenvedni, közben azt hazudja, hogy csak boldog akar lenni. Ez annyira irracionálisnak tűnhet, de ha picit is elmerülünk bármelyik öngyilkossági történetben (főleg a fiatalabbaknál), akkor törvényszerűen egy irracionális, megalapozatlan, eltúlzott drámába ütközünk. Az öngyilkossági kísérletekről nem is beszélve.

     

         Az élet könnyűsége szükségeteleníti azokat az ösztönöket, amik kulcsfontosságúak voltak a túlélésben pár évszázaddal ezelőtt. A baj, hogy ezek az ösztönök nem csak a fizikai, hanem a szellemi síkon is fontos szerepet játszanak, amire viszont jelenleg is szükség van.

     

         Sokan tudnak elképzelni egy olyan jövőt, ahol az embernek már nem kell dolgoznia. Ahol a gépek már mindent megcsinálnak és csak élveznie kell az életet. A dolog alapjövedelemmel működne és az embereknek nem lenne más dolga, mint költeni a pénzt a GDP pörgetése érdekében. Ez egy megvalósítható dolog és nagyon csábító lehet, de szörnyen kockázatos is. Az élet könnyűsége ugyanúgy elviselhetetlen lehet, mint a nehézsége. Nem a végletekben kell elhelyezkedni. Az egyensúly még mindig biztonságosabb.

    Cikk : Oscar Findlay | Fotó: Internet | 2022. 03. 01 | ULSA News |

     

    • Tetszik 4

  2. Csatlakozás menete


        Ahhoz, hogy velünk szerepjátékozz nem kell tenned semmi mást, mint hozni egy olyan karaktert aki az ULSA-n hallgató. Az egyetemre csak nyáron - egy nyári előkészítő időszak keretein belül -  vagy szeptemberben lehet jelentkezi, ezért fontos, hogy inkább olyan karaktert hozz, aki már hallgató az ULSA-n.

        Tanár karakterrel viszont lehet akár év közben is csatlakozni, viszont itt is ajánlott inkább olyan karaktert építeni, aki eddig is az egyetemen tanított és nem most kezdi.

        A többi frakciótól eltérően, itt bárki RP-zheti azt, hogy egyetemi hallgató - még akkor is, ha nincs benne a frakció panelben. Jelenleg is van olyan tag, aki más frakció tagja, viszont a karaktere egyetemi tanulmányokat is folytat parallelben. Ahhoz viszont, hogy valaki bekerüljön a frakció panelbe, kénytelenek vagyunk megszabni pár feltételt, aminek célja a frakció színvonalának kiszolgálása. Arra törekszünk, hogy egy olyan közösséget építsünk, amit nem érhet panasz az RP szempontjából. Pont ezért van egy “TGF időszak” ami arra szolgál, hogy megnézzük, hogy az érdeklődők mennyire is gondolják komolyan amit akarnak és hogy mennyire tudják képviselni azt a minőséget amit a frakció ostromolni igyekszik. A “TGF időszak” minimum egy hét, felső határ nincs megszabva. Elküldeni nem fogunk senkit, bármeddig próbálkozhat.

        A TGF időszak valójában a karakter elhelyezkedése a közösségben. Már számtalanszor leírtam, de fontos, hogy itt is felhozzam a figyelmet arra, hogy az ULSA-ban nincs konkrét, irányzott RP úgy, mint a többi frakcióban. Itt minden a karakteren múlik és az egyetem csak egy szál a háttérben, ami összeköti a többi karakterrel. Ezért fontos, hogy megtalálja a helyét egy társaságban - mivel több is van, mert a karakterek eltérőek: vannak akik introvertáltak, extrovertáltak, vannak akik akár illegális körökben is megfordulnak és vannak akik csak a tanulásra koncentrálnak;  ezek a társaságok nem mindig illenek össze. Ha bármelyikben sikerült elhelyezkedni a karaktereddel és kellően tudod alakítani az egyetemi roleplay-t akkor hamar hivatalos ULSA tag lehetsz. A TGF legnehezebb része talán az elhelyezkedés. Muszáj, hogy a karaktered nyitni tudjon a többiek felé, hogy kezdeményezzen. Elég, ha az elején csak 1-2 emberrel ismerkedik meg akiken keresztül majd megismeri a többieket is. Nem kereshetünk csak úgy meg, nem karolhatjuk csak úgy fel a karaktered. Bár szervezünk olyan szituációkat ami összehozza az egyetemistákat, mégis muszáj kreatívnak és kezdeményezőnek lenni. Létezik egy ULSA hallgatók FaceFinder csoport, ahol a karaktered is értesülhet olyan eseményekről, mint egy házibuli. Azt is meg lehet csinálni, hogy a karaktered ráír valakire, aki ugyanazon a szakon tanul, hogy mondjuk segítséget kérjen a tanulásban. De ez csak néhány példa.

        FONTOS, hogy a dolgot megkönnyíti az, ha fórumon karakterlapot vezetsz (nem kötelező!!), mert így mi is könnyebben követni tudjuk az RP minőségét és könnyebben, hamarabb eldönthetjük a TGF kimenetelét.

        Bárki csatlakozhat a discord szerverünkhöz, hogy könnyebben értesüljön bármilyen információról - többek között az egyetemi előadások időpontjairól.


     

    • Tetszik 5

  3.  

    Egyetemista RolePlay

     


     

     

         A leírás főleg az egyetemek működéséről fog szólni, mivel az egyetemista roleplay főként passzív RP-ből áll. A karakter részei egy oktatási intézménynek, de mivel a szerveren értelmetlen lenne konkrét oktatást eljátszani, ezért az egész sokkal inkább a karakterek életmódjáról szól, nem pedig a tanításról. 

     

         Kezdjük egyből az elejéről: bejutás az egyetemre.

         A bejutáshoz alapvetően szükséges az érettségi. Vannak olyan egyetemi karok, ahová az érettségi mellé külön vizsgát is adnak, például: matematika, informatika és jogi tanszékek. Vannak olyan egyetemek, ahol bizonyos kisebbségek előnyt élveznek a bejutásnál (nekem IRL vannak más kontinensről származó osztálytársaim, akik vizsga nélkül és az átlagnál sokkal kisebb jegy ellenére is bejutottak)

     

         Egyetemi struktúra:

         Egy egyetem több tanszékből áll (Corvinus egyetem tanszékei), azok pedig több szakból. Például valaki járhat X egyetemre, matek-info tanszékre, azon belül info szakra. A legtöbb egyetemnél az egyetemi hallgatóknak az első év második szemeszterétől kezdve kell választaniuk egy másik tanszékhez tartozó szakot, amire ugyanúgy be kell járni. Például, a fent említett matek-info tanszékre járó, info szakos hallgató, a második szemesztertől kezdve be fog járni mondjuk pszichológia kurzusokra (ami egyébként nem része az info tantervnek). Egy osztályban 50 és 150 között van a hallgatók száma. Egy bizonyos szak egy osztály. Egy tanszéken belül több osztály van.

         Az egyetemen már nincsenek “órák”, vagyis vannak, de már nem így hívjuk őket. Az “órák” itt három különböző ágra válnak szét: kurzusok, szemináriumok és labor.

    • A kurzusokon főként csak a professzor beszél, felvezeti a leckét. A hallgatók jegyzetelnek (ha akarnak) és csak figyelniűk kell. Természetesen közbeléphetnek a hallgatók is, kérdésekkel mondjuk, de itt még mindig a professzor van a főszerepben. Itt az osztály összes tagja jelen van

    • A szemináriumokra már kisebb csoportokban járnak be a hallgatók. Például egy 150 fős osztályból, 20-30 fős csoportokban fognak szemináriumokra járni a hallgatók. Itt már a hallgatók sokkal aktívabbak, a tanár is többet kérdez. Tulajdonképpen itt újból átveszik a kurzuson elhangzottakat, csak itt már a hallgatókat is bevonják

    • A laborra sokkal kisebb, 10-15 fős csoportokba járnak. Itt a kurzuson elhangzottak konkrét, gyakorlati részét veszik elő. Például a jövőbeli doktorok itt boncolnak békát :))) (Természetesen nem békát, de… értitek)

     

         Egy szemeszter két részre van bontva: szorgalmi időszak és vizsgaidőszak. Ez nagyjából úgy van felosztva, hogy a szorgalmi időszak 14 hét, a vizsgaidőszak pedig 2-3. A szorgalmi időszakban az egyetemistáknak relatíve könnyű az egyetem. Bejárnak órákra, jegyzetelnek, netán tanulnak picit, de a vizsgaidőszak a hardcore tanulásról szól. Ha a karaktered már a szorgalmi időszakban jól teljesít, akkor a vizsgaidőszak is lazább lehet.

     

         Az egyetemistáknak az év végére meg van szabva egy bizonyos mennyiségű kreditszám amit el kell érni. Egy tantárgyból úgy 3 és 6 között lehet krediteket szerezni. Egy kredit 25 óra munkával ér fel. Ha mondjuk 6 kreditet kell megszerezni mateknál, az 150 óra munka és egy héten van egy kurzus és egy szeminárium, a kettő együtt 3 óra és a szorgalmi időszak 14 hét egy szemeszterben, egy évben 28, ami azt jelenti, hogy csak az órákra való bejárással már le van tudva 84 óra munka. A maradék 66 pedig a beadandókon, házi feladatokon való egyéni munkával megszerezhető. Ez úgy működik, hogy a tanár ad egy feladatot, egy esszét amiről ő tudja, hogy ez mondjuk 12 óra munkával ér fel. De ez csak egy példa.

     

         Ezek csak azok az információk amik segítenek, hogy ne vesződj el egy egyetemi beszélgetésben IC, de egyébként annyira nem alapvetően szükségesek az RP-hez, mivel, bár már sokadjára írom le, az ULSA RP nem olyan, mint egy illegál RP, vagy egy PD RP. Az egyetem csak egy apró pixel a 4k képen ami a karakteredről szól. A legtöbb frakcióval ellentétben, itt nem a frakció RP, hanem a karakter RP van a középpontban. Az egyetem IRL sem túl izgalmas. Nem egészen olyan, mint az amerikai filmekben. Stresszes, szorongó, akár unalmas korszak. Az érdekesebb részek pedig amúgy is az egyetemen kívül, az egyetemista magánéletében történnek. 

     

         Hogy @Kiki szavaival éljek:

         “Az ULSA csak egy vékony, aprócska szál ami összeköti a karaktereinket.”

     

     


    ULSA

    • Tetszik 4
×
×
  • Új létrehozása...