Ugrás a tartalomhoz

Tonythevato

Játékos
 Profil megtekintése  Aktivitás megtekintése

  • Hozzászólások

    172

  • Csatlakozott

  • Utoljára aktív

  • Nyert napok száma

    4

 Tartalom típusa 

Posztok, írta Tonythevato

    Egyetemista RolePlay

    itt: Szerepjáték leírások

    Elküldve · Szerkesztve Tonythevato által

     

    Egyetemista RolePlay

     

     

     

         A leírás főleg az egyetemek működéséről fog szólni, mivel az egyetemista roleplay főként passzív RP-ből áll. A karakter részei egy oktatási intézménynek, de mivel a szerveren értelmetlen lenne konkrét oktatást eljátszani, ezért az egész sokkal inkább a karakterek életmódjáról szól, nem pedig a tanításról. 

     

         Kezdjük egyből az elejéről: bejutás az egyetemre.

         A bejutáshoz alapvetően szükséges az érettségi. Vannak olyan egyetemi karok, ahová az érettségi mellé külön vizsgát is adnak, például: matematika, informatika és jogi tanszékek. Vannak olyan egyetemek, ahol bizonyos kisebbségek előnyt élveznek a bejutásnál (nekem IRL vannak más kontinensről származó osztálytársaim, akik vizsga nélkül és az átlagnál sokkal kisebb jegy ellenére is bejutottak)

     

         Egyetemi struktúra:

         Egy egyetem több tanszékből áll (Corvinus egyetem tanszékei), azok pedig több szakból. Például valaki járhat X egyetemre, matek-info tanszékre, azon belül info szakra. A legtöbb egyetemnél az egyetemi hallgatóknak az első év második szemeszterétől kezdve kell választaniuk egy másik tanszékhez tartozó szakot, amire ugyanúgy be kell járni. Például, a fent említett matek-info tanszékre járó, info szakos hallgató, a második szemesztertől kezdve be fog járni mondjuk pszichológia kurzusokra (ami egyébként nem része az info tantervnek). Egy osztályban 50 és 150 között van a hallgatók száma. Egy bizonyos szak egy osztály. Egy tanszéken belül több osztály van.

         Az egyetemen már nincsenek “órák”, vagyis vannak, de már nem így hívjuk őket. Az “órák” itt három különböző ágra válnak szét: kurzusok, szemináriumok és labor.

    • A kurzusokon főként csak a professzor beszél, felvezeti a leckét. A hallgatók jegyzetelnek (ha akarnak) és csak figyelniűk kell. Természetesen közbeléphetnek a hallgatók is, kérdésekkel mondjuk, de itt még mindig a professzor van a főszerepben. Itt az osztály összes tagja jelen van

    • A szemináriumokra már kisebb csoportokban járnak be a hallgatók. Például egy 150 fős osztályból, 20-30 fős csoportokban fognak szemináriumokra járni a hallgatók. Itt már a hallgatók sokkal aktívabbak, a tanár is többet kérdez. Tulajdonképpen itt újból átveszik a kurzuson elhangzottakat, csak itt már a hallgatókat is bevonják

    • A laborra sokkal kisebb, 10-15 fős csoportokba járnak. Itt a kurzuson elhangzottak konkrét, gyakorlati részét veszik elő. Például a jövőbeli doktorok itt boncolnak békát :))) (Természetesen nem békát, de… értitek)

     

         Egy szemeszter két részre van bontva: szorgalmi időszak és vizsgaidőszak. Ez nagyjából úgy van felosztva, hogy a szorgalmi időszak 14 hét, a vizsgaidőszak pedig 2-3. A szorgalmi időszakban az egyetemistáknak relatíve könnyű az egyetem. Bejárnak órákra, jegyzetelnek, netán tanulnak picit, de a vizsgaidőszak a hardcore tanulásról szól. Ha a karaktered már a szorgalmi időszakban jól teljesít, akkor a vizsgaidőszak is lazább lehet.

     

         Az egyetemistáknak az év végére meg van szabva egy bizonyos mennyiségű kreditszám amit el kell érni. Egy tantárgyból úgy 3 és 6 között lehet krediteket szerezni. Egy kredit 25 óra munkával ér fel. Ha mondjuk 6 kreditet kell megszerezni mateknál, az 150 óra munka és egy héten van egy kurzus és egy szeminárium, a kettő együtt 3 óra és a szorgalmi időszak 14 hét egy szemeszterben, egy évben 28, ami azt jelenti, hogy csak az órákra való bejárással már le van tudva 84 óra munka. A maradék 66 pedig a beadandókon, házi feladatokon való egyéni munkával megszerezhető. Ez úgy működik, hogy a tanár ad egy feladatot, egy esszét amiről ő tudja, hogy ez mondjuk 12 óra munkával ér fel. De ez csak egy példa.

     

         Ezek csak azok az információk amik segítenek, hogy ne vesződj el egy egyetemi beszélgetésben IC, de egyébként annyira nem alapvetően szükségesek az RP-hez, mivel, bár már sokadjára írom le, az ULSA RP nem olyan, mint egy illegál RP, vagy egy PD RP. Az egyetem csak egy apró pixel a 4k képen ami a karakteredről szól. A legtöbb frakcióval ellentétben, itt nem a frakció RP, hanem a karakter RP van a középpontban. Az egyetem IRL sem túl izgalmas. Nem egészen olyan, mint az amerikai filmekben. Stresszes, szorongó, akár unalmas korszak. Az érdekesebb részek pedig amúgy is az egyetemen kívül, az egyetemista magánéletében történnek. 

     

         Hogy @Kiki szavaival éljek:

         “Az ULSA csak egy vékony, aprócska szál ami összeköti a karaktereinket.”

     

     

    ULSA
     

    • Tetszik 11
×
×
  • Új létrehozása...